Egy héttel ezelőtt még nem volt szándékomban lejönni: ismerőseim legtöbbje, akikkel tavaly és tavalyelőtt itt az időt olyan jól eltöltöttük, Pesten maradt. A fesztivál filmjei – ez már korábban is így volt – borzalmasak, szakmai program pedig alig van, hacsak nem vesszük számításba Báron György forgatókönyvíró-workshopját.
2007-ben még itt tartották a Fade In pitchfórumát, volt produceri értekezlet és hasonlók, ám ezeknek idén semmi nyoma, állítólag a fesztivál költségvetését a városvezetés brutálisan megnyíbárlta. Jancsó születésnapjának megünneplése is elmarad, így az udvartartása sem jön.
Akkor végül is mi a búbánatos gerlefrancot keresek én itt? Hiszen filmeket nem nézek, Báron workshopjára pedig ugyan megígértem hogy bekukkantok, ám számomra is érdekes módon képtelen vagyok a délelőtt 11 órás kezdésre életre pofozni magam – lehet hogy most kompenzálom a szokásos koránkeléseimet. Ettől függetlenül remélem, hogy a hátralévő napok valamelyikén lesz bennem annyi szufla, hogy betámolyoghassak az egyik ifjúforgatókönyvírós összeröffenésre.
Csak azért jöttem le, mert hívtak, Yvonne és Gábor. Egy nap általában úgy alakul, hogy este 8-9 felé megbeszéljük hol találkozunk, aztán a dramaturg osztályuk és én elkezdünk kocsmáról kocsmára, diszkótól diszkóba, egyik lepattant, de hangulatos helyről a másikra járni. Megérkezésem napján, csütörtökön este a rendező Török Ferivel és a sleppel csesztük el az időt a Papucsban (cultural mérföldkő numero uno), pénteken pedig az Apolló mozi étterme és a fesztivál officiális szórakozóhelyének kikiáltott jazzklub után valami házibuliba somfordáltunk be (a fél város átkeccsölése után – és mikor megérkeztünk a cél-toronyházhoz, meg kellett állapítanom, hogy 1, a jazzklubból a busz épp a ház előtt tett volna le minket 2, szállóhelyem épp egysaroknyira van.)
Hatalmas hiba volt a liftre várakozó húszfős társaságot megkerülve felrohanni a kilencedik emeletre, mert a buli első félóráját levegő után kapkodva és kb. 10 liter vizet kiizzadva töltöttem. Miután fizikálisan és mentálisan magamhoz tértem, a buli kellemessé de totál jellegtelenné, erőtlenné degenerálódott.